Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A kommunisták beszóltak Kúrcsánynak: miattad is jutottunk ide

2011.10.04

2011.10.01.-mai-kepek-001.jpg

 

 

 

 

 

 

 

Szombaton délután két órától a Kossuth téren tüntettek a szakszervezetek, a tér majdnem megtelt. A szervezők becslése szerint mintegy hatvanezer demonstráló töltötte meg a teret, mig a rendőrség tizerre becsülte a tiltakozók létszámát. A téren megjelentek az új adórendszer és a készülő új Munka törvénykönyve ellen tiltakoztak, és tüntettek a Fidesz-kormány és Orbán ellen. A demonstráció békés volt, az emberek narancsleves dobozokból építenek piramist. A Munkáspárt-Thürmer Gyula pártelnökkel az élen-a már jól ismert és bevált SZOLIDARITÁS feliratú transzparens mögött felsorakozva, mintegy kétszáz taggal és szimpatizánssal jelent meg.
-Árok Kornél, a tüntetés egyik főszervezője bemutatkozással kezdte a felszólalását, azt mondta, hogy "tűzoltó, szakszervezeti vezető és bohóc vagyok. Bohóc azért lettem, mert bohócruhát kell húznom, hogy szóba álljanak velünk". A tüntetésről azt mondta, ha Orbán Viktor nem az országot verné szét, akkor "nem kellene partra szállnunk" - utalva ezzel arra, hogy a tüntetéssorzatot D-Daynek nevezték el a normandiai partraszállás mintájára. Árok szerint Orbán háborút folytat az adófizetők, a szegények és a devizahitelesek ellen, és mindenki ellen, aki nem az ő táborában van. Szerinte a magyar kormány egyedül a gazdagok ellen nem folytat háborút. A beszéd közben többször azt skandálta a tömeg, hogy "Orbán, takarodj". Árok azt üzente a kormánynak, hogy "nem kérünk több hazugságot, több megszorítást, mert nevezzék ahogy akarják, nekünk ez megszorítás". Szavait az egybegyűlt tizezrek lelkes ovációval fogadták.

2011.10.01.-mai-kepek-002.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

-Kónya Péter, a tüntetés másik főszervezetője katonásan rövidre és tömören fogalmazva azt mondta, hogy csütörtökön partra szálltak a légi deszantos alakulatok, ma megérkeztek a főerők is, és "csatlakoztunk egymáshoz". Kónya kijelentette, hogy a kormány nem vehet el szerzett jogokat, illetve azt mondta, hogy "teremtsünk közösen egy jobb, élhetőbb, demokratikusabb országot".

 

2011.10.01.-mai-kepek-005.jpg

-Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke azt mondta, azt kéri a kormánytól, hogy becsülje meg azokat is, akik nap mint nap odaállnak a munkapad mellé, bemennek a boltba, a gyárba, és ne csak azokat, akik a gombot nyomogatják a Parlamentben.

 

 

2011.10.01.-mai-kepek-007.jpg

-Varga László a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke az [origo] tudósítójának azt mondta, hogy tiltakoznak a közszférát "megalázó" jogszabályok, a teljes nyugdíjrendszer átalakítása és az indoklás néküli elbocsátások ellen. Varga úgy fogalmazott, hogy amilyen nagy volt tavaly a várakozás, olyan nagy ma a csalódás a kormányban. A színpadon ezután a P. Mobil: Menj tovább című számát játszották.

 

-A főszervezők egyike, Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke azt mondta, sokakat megfenyegettek, ha elmennek tüntetni a Kossuth térre, hétfőn már be se menjenek dolgozni, de szerinte "Magyarország itt van". Ezután megkérdezte a közönségtől, hogy "Féltek?", a tüntetők pedig hangos nemmel válaszoltak. Székely Tamás szerint érdemi és nem kirakategyeztetésre van szükség a kormánnyal. Közben felcsendült a Nyolc óra munka című dal a Beatricétől.

alt
A boldoguláshoz vezető első kivánság!

alt
Majd kijavitjuk!

-A szervezők felolvasták a Nemzetközi, illetve az Európai Szakszervezeti Szövetség levelét, amelyben szolidaritásukról biztosították a magyar munkavállalókat. A Német Szakszervezeti Szövetség is küldött levelet, amelyben azt írja, hogy "a ti oldalatokon állunk". Ezután a közönség hosszasan skandálta, hogy "Orbán, takarodj!" A színpadról erre azt mondta a bemondó, hogy "Ébredj fel, Orbán Viktor!" (Az "Orbán, takarodj!" skandálás egyébiránt végig uralta a rendezvényt.) Nagy népszerűségre tett szert a "Köszönöm Istenem, hogy nem vagyok fideszes"-feliratú transzparens!

A demonstrálók tömegében feltűntek ismert ellenzéki politikusok is. Gyurcsánnyal szinte egyidőben, és viszonylag közel bukkant fel Kiss Péter, Steiner Pál, Lendvay Ildikó és Szűcs Erika! Ám az MSZP néhány másik prominense is "tiszteletét tette" Horváth Csaba budapesti elnök és Szanyi Kapitány az előbb emlittektől térben is jó távol "demonstráltak" Szanyi Tibor még kis sajtótájékoztatót is rendezett.
Igaz, valamivel odébb Gyurcsány osztotta az észt, és szidta Orbánt.
(Ez utóbbi témában mélyen egyetértett vele a körülötte állók serege-de amúgy nem fogadta nagy lelkesedés a bukott miniszterelnököt. Amikor pedig elhebegte, hogy szerinte "a melósok jogaiért szót emelő tüntetés zajlik"-néhányan a körülötte állók közül szerettek volna útálkozva távozni, de nem tudtak. Igy e sorok megirója sem, aki ha már mozdulni nem tudott, inkább ráförmedt Gyurcsányra: NEKED IS KÖSZÖNHETJÜK HOGY IDE JUTOTTUNK! El Quro undorodó pillantást vetett a "beszóló" mellén feszülő Kádár-cimerre, és nem válaszolt.) 

-Úgy öt óra után néhány perccel a Kossuth-téri demonstráció kezdett feloszlani. A szervezők bejelentették, hogy Magyar Szolidaritás néven szervezetet alakitottak, és hogy a demonstráció CSAK ITT ért most véget, egyébiránt pedig folytatódik. Hétfőtől országszerte félpályás útlezárásokkal "szinesitik" akcióikat, ÉS HA KELL-HÓNAPOKIG KITARTANAK! (Erre bizony szükség is lesz!)
-E sorok irója vegyes érzésekkel távozott a "tüntetésről". A Nyugati-pályaudvarra tartott. A vonaton pedig-amely tömve volt a demonstrációról hazafelé tartókkal-rendkivül "termékeny" eszmecsere zajlott. Öt dologban mindenki egyetértett.
1.-KELLETT EZ A DEMONSTRÁCIÓ
2.-FÉLIG KUDARCOT VALLOTT EZ A DEMONSTRÁCIÓ
3.-BUDAPESTET NEM ÉRDEKLI-MERT NEM ÉRINTI MÉG A HELYZET-A DEMONSTRÁCIÓ!
4.-LE KELL VÁLTANI EZT A RENDSZERT!!!
5.-N E M  É R T E  M E G  A  R E N D S Z E R V Á L T Á S !
Egy középkorú szegedi férfiú dühöngött: hiába tekintették a szervezők D-Napnak ezt az eseményt! Lehet hogy partraszálltunk, de eredmény tekintetében inkább Dunkerque nekünk ez a nap! Ekkor már kiszaladt a számon: Sztálingrád kell ide inkább!
-AZ BIZONY-SZTÁLINGRÁD!-horkantak fel többen is.
Sztálingrádnál igen nagy volt a baj-vetettem közbe.
-Most nincs nagy baj?-kérdezte egy útitárs. Erre már válaszolt is egy másik: Dehogynincs! DE SZTÁLINGRÁDNÁL VOLTAK ELSZÁNT HARCOSOK, ÉS OKOS PARANCSNOK!
Ekkor- mintegy vezényszóra-megjelent a VOLT ceglédi tüzérezred egykori törzsfőnöke. A Népköztársasági-cimer láttán fanyalgott, és tovább durakodott. Beszélgetőtársaimnak elmondtam, hogy ki is ez az ember.
-De hiszen ez az ember ERRE ESKÜDÖTT FEL!-háborgott valaki. És most már nem tetszik neki? A szekfűt kedveli? Hát azt is jól megtaposták ma a téren a naranccsal együtt! 
(Red-Help)

-Érdekes és kedves jelenet volt, amikor egy szakszervezeti csoportosulás vezetője kiadta csapatának az indulás vezényszót. "A kommunisták után induljunk"-mondta, és a csoport tagjai ezt jókedvűen meg is tették. (Itt jegyzem meg, hogy rendesen fogyott A Szabadság és a szórólap.) Az ATTAC-csoport is igyekezett a munkáspártiak közelében maradni.

alt
Dopeman "hangol"

-A rendszerváltás óta eltelt időszak LEGNAGYOBB kormányellenes tüntetésévé vált tegnapi demonstráció. A szónoki emelvényen a "hangulatkeltő és főmoderátor" szerepét a rapper Dopeman töltötte be. Igyekezett-igyekezett ő-de hát ez a műfaj kissé még idegennek tűnt a számára.

 

***

A nepszava.com beszámolója

Békésen ért véget, de a korábbiaknál már paprikásabb hangulatban zajlott a D-day nevű demonstrációsorozat legfőbb eseménye a Kossuth téren. A Kónya Péter-Árok Kornél páros az eddigiekhez képest a legnagyobb perspektívát kínálta fel a lengyel Szolidaritás mozgalom mintájára meghirdetett Magyar Szolidaritás Mozgalom létrehozásával. A Magyar Szolidaritás Mozgalom akár váltópárttá is kinőheti magát, ha a szervezők tudják, mit akarnak, és ideológiailag is megtalálják a mozgalom arculatát.

Kezdi megtalálni a hangját a tiltakozók növekvő számú tömege, egyre gyakrabban hangzik fel az “Orbán takarodj!” rigmus, de az ellenállók még nincsenek elegen és a radikalizálódás ideje még nem érkezett el – ezek lehetnek a legfőbb tanulságai a szombati demonstrációnak. Az egyik szónok még azt is mondta, hogy nem valami ellen, hanem valamiért gyűltek össze, ami nyilvánvalóan nem igaz: a többség Orbán Viktor önkényuralmi rendszere, a kiépülő diktatúra, a demokratikus jogok eltiprása, és a dolgozókat érintő hátrányos döntések, az érezhetően növekvő nyomor ellen vonult az utcára. Az udvarias fordulat érzékelteti, hogy a tömegtámogatás hiánya miatt mindenki kerüli a nyílt konfrontációt, a tiltakozások egyelőre a rendszeren belül akarnak változtatásokat, nem az Orbán-rendszert támadják.

Ez azonban nem lesz mindig így, és a politikai ellenzéket megszégyenítő szakszervezeti páros, Kónya Péter és Árok Kornél meg is nyitotta az utat a demokratikus erők számára, hogy megteremtsék egy új ellenállási mozgalom és párt alapjait. Lengyel mintára meghirdették a Szolidaritás létrehozását, Magyar Szolidaritási Mozgalom néven. Jelenleg ez az első épkézláb és a siker reményével kecsegtető kezdeményezés az Orbán-diktatúra ellen. Ha ez képes lesz összefogni az elszigetelt civil kezdeményezéseket, a szakszervezeteket, nem válik egyéni törekvések és ideológiai csaták martalékává, akkor ez a csoportosulás később váltópártként is megjelenhet Orbán bebetonozott diktatúrájával szemben. A később elkerülhetetlen radikalizálódáshoz jó előjel, hogy egy tűzoltó és egy katona vezeti.

A Szolidaritás és a Pink Floyd The Wall című száma arra utal, hogy a szervezők a kommunista diktatúrával szembeni ellenállás nosztalgiáira építenek. Ez azért tévedés, mert egyrészt a mögöttük állók elsősorban baloldaliak, akik sokat merítenek a baloldal antifasiszta hagyományaiból. Másrészt az épülő diktatúra ideológiája klerikális-fasisztoid elemekre támaszkodik. Egyértelműen a magyar jobboldal kirekesztésre, a politikai katolicizmusra, antiszemitizmusra és soviniszta nacionalizmusra épül. Ezért a magyar Szolidaritás mozgalomnak elsősorban a baloldali hagyományokra és a klasszikus a liberális eszmékre kell épülnie, ha sikeresen akarja támadni a jobboldali, nacionálklerikális, fasisztoid diktatúrát. Hosszútávon a magyar Szolidaritás vezetőinek szembesülniük kell azzal, hogy a mintának tekintett lengyel Szolidaritás legfőbb támasza a katolikus egyház volt, Magyarországon pedig az Orbán-diktatúra legerősebb támasza a katolikus egyház. Az ideológiai tisztázás megkerülhetetlen feladat lesz.

A szombati tüntetésen elhangzottak jó és fontos mondatok: “a kormány a szemünk láttára kormányozza szakadékba a hazánkat, a jövő pedig kiszámíthatatlanná vált”, “hazudik az a szakszervezeti vezető, aki velünk szembe helyezkedik”, “Azok beszélnek munkáról, akik soha nem dolgoztak”, “A kormány háborút folytat a szegények, a hajléktalanok, a devizahitelesek ellen, mindenki ellen, aki nem velük van” (ehhez képest amatőr és a kezdeti gyerekbetegségek számlájára írandó, hogy a szakszervezeti vezetők közül többen azt hangoztatták, hogy “mi nem harcolni akarunk”, harc nélkül ugyanis nincs esélyük még a bérkövetelések teljesítésére sem), “semmilyen kormánynak nincsen kétharmada, csak a népnek van kétharmada, a kormány feladata pedig a szolgálat”, stb..

A kezdeti bizonytalankodást tükrözi, hogy Kónya Péter azt mondta, “Teremtsünk egy jobb, demokratikusabb országot”", ami azt jelzi, hogy a munkavállalói követeléseken túl, az ország egészére vonatkozó követeléseik is vannak, de Magyarországon nem egy “demokratikusabb” országot kell teremteni (vagyis diktatúra helyett féldiktatúrát), hanem “demokratikus” országot, mert a jelenlegi nem az. Az induló mozgalom jövője sok tekintetben függ a spontán módon vezetővé váltak ideológiai fejlődésétől, világnézeti tisztánlátásától.

Az ellenállás leendő magjának tekinthető továbbra is vezetésre vár, hálás minden lehetőségért, amikor tiltakozását kifejezheti, de még mindig nem lát a horizonton egy olyan határozott erőt, amelynek vezetői elég bátrak, tudják, hogy mit akarnak, tisztában vannak azzal, hogy mi ellen küzdenek, és a napi munkavállalói (egyébként fontos) érdekeken túl a diktatúra felszámolása is a céljuk. A magyar Szolidaritás lehet ilyen, ha a most megkezdett harcban a vezetők a szükséges ideológiai, világnézeti fejlődésen átesnek, ráébrednek arra, hogy kivel állnak szemben, mi a tét, és hogyan lehet ellenük sikeresen harcolni. Ez egy folyamat, a magyar Szolidaritás meghirdetése jó gondolat, megnyitja a perspektívát az ellenállás előtt, és alapja lehet egy későbbi győztes mozgalomnak és váltópártnak is.

Ha el nem rontják, ha zavaros fejű liberális értelmiségiek szét nem cibálják, és ha ők maguk rájönnek küldetésük lényegére, akkor a Kónya-Árok páros kezdeményezéséből kialakulhat az, amire mindenki vár. Ha így lesz, akkor Orbán Viktor megjegyezheti magának a mai napot, mert ettől a naptól kezdve az ő legfőbb ellenfelét nem Gyurcsány Ferencnek hívják (aki jellemzően csak civil résztvevője ennek a megmozdulásnak), hanem Kónya Péternek és Árok Kornélnak. Ha ők elég bátrak lesznek arra, hogy elfogadják azt a szerepet, amire a sors – láthatóan – kiszemelte őket. Ha nem, akkor is egy fontos része és színfoltja lehetnek az ellenállásnak.

 

 

A mappában található képek előnézete Nincs megadva rovat


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.